Heller Ágnes a következőket mondja a könyvről: „Az általános »emberi sorsra« vonatkozó gondolataim indítottak arra, hogy a szükségletekkel foglalkozzam, a szükségletek elmélete azonban egyszersmind a társadalomkritika eszközéül is szolgált. A szükségletek témakörében született legismertebb írásomban, a Marx szükségletelmélete című kis könyvben is ez a kettős érdeklődés nyilvánul meg. Jóllehet a könyv nem tartalmazza teljes szükségletelméletemet, a Marx-értelmezés eszköz volt arra, hogy kidolgozzam és tisztázzam azt. A könyv, szándékaim szerint, egyszersmind politikai állásfoglalás is volt az akkori »létező szocializmussal« szemben – egyfajta újbaloldali radikalizmusból kiindulva. Elméletem azóta néhány ponton módosult, (…) filozófiai álláspontom lassan, de biztosan távolodott még egy erősen módosított marxista látásmódtól is afelé, amit manapság »posztmodernnek« nevezhetnénk. Meglehetősen közös törekvés volt ez nemzedékem teoretikusai és filozófusai körében, ám e változáson mindenki a maga módján ment keresztül.”