Pesti bérházsors

Járjuk a főváros utcáit, örülünk az új épületeknek, bánkódunk a foghíjas telkek láttán, szomorúan észleljük bérházaink állapotát. S igen jó érzéssel fedezzük fel a megújuló, épülőszépülő tömböket. De talán soha nem gondolunk arra, mi is e bérháztömbök története, történelme? Pedig sorsuk szerves része alakuló-változó városunk életének.
A sors különös fintora, hogy minderről egy Svédországban élő magyar építészmérnök házaspár készített figyelemreméltó tudósítást. Először a svéd Építéstudományi Kutatási Tanács megbízásából (munkájuk meg is jelent Stockholmban), majd kiadónk révén a hazai érdeklődő olvasók számára.
Ha végigolvassuk a könyvet, s áttanulmányozzuk gazdag kép- és dokumentumanyagát, olyan kérdésekre kapunk választ, mint például: Hogyan és mikor jött létre a százezer lakást felölelő pesti bérházövezet? Miért maradhatott az fenn csaknem változatlanul száz éven keresztül? Hogyan éltek a lakók a pesti bérházakban? Milyenek voltak a lakások? Hogyan befolyásolta a lakóházak sorsát az államosítás és az azt követő lakáspolitika? Hogyan indult meg a tömbrehabilitáció, majd a privatizáció? Milyen változásokat terveztek néhány kiválasztott háztömb korszerűsítése érdekében?
A könyv „története” 1988-1989-cel zárul. Azóta nem akármilyen évtizedet hagytunk magunk mögött. A szerzők munkája, annak tanulságai mégsem vesztettek időszerűségükből. A pesti bérházövezetek helyzetének analízise és a múltjukról adott kép ma is tanulságos lehet valamennyiünk számára. S hogy napjainkig követhessük az eseményeket, ehhez kitűnő szempontokat kapunk egy hazai építészházaspár - Erő Zoltán és Sárkány Csilla - jóvoltából. Epilógusukban segítenek továbbgondolni a korábban olvasottakat.