Újdonságaink
|
Kiadványaink
|
Bíró Ferenc: A legnagyobb pennaháború Kazinczy Ferenc és a nyelvkérdés
2010, cérnafűzött, keménytáblás, B/5., 692 oldal, ISBN: 9789634465607
Akciós ára:
3360 Ft.
A termék megvásárolható a ProsperoD webáruházban: KATT IDE
A nemzeti nyelv ügye a XVII. század második felének és a XIX. század elejének
magyar történelmében a legfontosabb kérdések közé tartozott: a nemzetfogalom
korabeli történetével éppen olyan szoros
összefüggésben van, mint az irodalom
státusával. A nyelvkérdés a XIX. század
első két évtizedében Kazinczy Ferenc
munkásságával ér a tetőpontra. A magyar
irodalomtörténeti hagyomány szerint ez
a „nyelvújítási harc” ideje, s valóban: a folyamatosan zajló viták középpontjában mindig a magyar nyelv ügye állt. A monográfia a nyelvkérdés nemzetközi összefüggései és a hazai előzmények bemutatása után részletesen elemzi és lényeges vonatkozásokban
teljesen új megvilágításba helyezi
a magyar irodalom történetének ezt a különleges időszakát. Ennek egyik fontos fejezete az a grammatikai küzdelem, amelynek tétje az egységes köznyelv kialakítása volt – Kazinczy alakját a XIX. század
első évtizedében leginkább grammatikai
elképzelésekkel viaskodva látjuk. A magyar
nyelv újabb kori történetében a nyelvi
egység ügye a legfontosabb kérdések közé
tartozott, s ebben a széphalmi kúria lakója
döntő szerepet játszott. Már ez is jelzi,
hogy a megszokott „nyelvújítási harc” kifejezés nem fedi le Kazinczy küzdelmeinek
egészét, sőt maga a „nyelvújítás” – ha
csak új szavak alkotását értjük rajta –, bár lényeges, de távolról sem a leglényegesebb
eseménye volt e kornak. Kazinczy neológiájának legfontosabb fogalma az író szabadsága lesz, az a jog, hogy az író szabadon, műve szükségleteinek megfelelően alakíthassa a nyelvet. Ebben a szabadságban nem korlátozhatják még a grammatika szabályai sem. Ez olyan író programja, aki folyamatosan (például kritikai levelek sorában) követelte meg írótársaitól
anyanyelvünk „tudós” ismeretét, s akinek meghatározó szava volt a kor két nagy nyelvtudósa, Révai Miklós és Verseghy Ferenc közötti nyelvészeti háborúskodás
kimenetelében. Volt ugyan néhány
jelentős pengeváltás a hagyományhoz
ragaszkodó ortológusok és az újítani akaró
neológusok között is, de a frontvonalak
itt meglehetősen elmosódottak voltak:
Kazinczy számos barátja és harcostársa nézetei között is jelen voltak az ortológia bizonyos nézetei. Az igazán egyértelmű és
szenvedélyes vita magáról a vitáról, a kritikai
szellem létjogáról bontakozott ki az
1810-es évek végén. Az egyébként gyakran
diplomatikus Kazinczy ebben a küzdelemben
hajlíthatatlan volt, hiszen szilárd meggyőződése szerint csak ez a szellem óvhatja meg a tudományok és az irodalom világát külső erők és idegen érdekek befolyásától, ugyanakkor egyedül ez biztosíthatja, hogy ennek a világnak az élete saját értékrendje és törvényei szerint alakuljon.
Bíró Ferenc
|
|
|